2024
Kerékfy Márton. „A kékszakállú herceg vára 1936-os operaházi felújításának egyetlen hangzó dokumentuma”. Magyar Zene 62/1, 107–115.
Németh Zsombor. „The Violinist Imre Waldbauer’s Acquaintance with Béla Bartók” [Waldbauer Imre és Bartók Béla megismerkedése]. In Békéssy Lili Veronika, Martin Eybl, Gesa Finke (szerk.), Studien zur Musikwissenschaft: Beihefte der Denkmäler der Tonkunst in Österreich. 62. Band, 175–206. Wien: Hollitzer.
2023
Nakahara Yusuke. „Rejtett töredezettség: Bartók vonósnégyeseinek kompozíciós folyamatáról.” Magyar Zene 61/2, 162–200.
Németh Zsombor. „Bartók Béla 5. vonósnégyesének magyarországi bemutatója – és ami mögötte volt. Epizódok az Új Magyar Vonósnégyes, az Új Magyar Zeneegyesület, illetve az 1930-as évek budapesti zeneéletének történetéből”. Magyar Zene 61/3, 264–303.
Vikárius, László. „Eine Kontinuität trotz historischer, geografischer und institutioneller Brüche. Das Budapester Bartók-Archiv der Ungarischen Akademie der Wissenschaften”. Die Tonkunst 17/3, 346–350.
2022
Németh Zsombor. „A negyedik negyedikje: Bartók Béla Allegretto, pizzicato tételének keletkezéséről és korai előadástörténetéről”. Magyar Zene 60/1, 58–75.
Oppermann, Annette; Somfai László; Németh Zsombor. „Newly discovered 20th-century classics: Bartók’s six String Quartets in the Complete Edition” [Újrafelfedezett 20. századi klasszikusok: Bartók hat vonósnégyese az összkiadásban]. https://www.henle.de/blog/en/2022/09/19/newly-discovered-20th-century-classics-bartoks-six-string-quartets-in-the-complete-edition/
Oppermann, Annette; Somfai László; Németh Zsombor. „Klassiker des 20. Jahrhunderts neu entdecken: Bartóks sechs Streichquartette in der Gesamtausgabe”. https://blog.henle.de/de/2022/09/15/klassiker-des-20-jahrhunderts-neu-entdecken-bartoks-sechs-streichquartette-in-der-gesamtausgabe/
Vikárius László, Németh Zsombor. Bartók és hegedűművész partnerei: Dokumentumok Waldbauer Imre és Székely Zoltán hagyatékából. A Bartók Archívum új szerzeményei. Kiállítási katalógus. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet.
2021
Kaizinger Rita, Kerékfy Márton. „Megjelent Bartók Concertójának új zenekari kölcsönanyaga”. Zene-kar, https://zene-kar.hu/2021/03/02/megjelent-bartok-concertojanak-uj-zenekari-kolcsonanyaga/
Németh Zsombor. „Bartók Béla és a Quatour Pro Arte”. In Békéssy Lili, Kim Katalin (szerk.), Zenetudományi dolgozatok 2019–2020, 419–432. Budapest: BTK Zenetudományi Intézet.
Oppermann, Annette; Kerékfy Márton. „Bartók művei az Editio Musica Budapest új kiadványaiban”. https://www.emb.hu/hu/campaign/interview
Somfai László. „Bartók’s Most Daring Concept of a Palindromic Structure: The Sonata-Form Opening Movement of the Fifth Quartet” [Bartók legmerészebb palindromikus szerkezet-koncepciója: az 5. vonósnégyes szonátaformájú nyitótétele]. Studia Musicologia 62, 197–211.
2020
Németh Zsombor. „Bartók-témájú írások a Waldbauer-hagyatékban”. Magyar Zene 58/1, 89–119.
2019
Somfai László. „»Igaz, hogy egy időben a tizenkéthangú zene egy fajtájához közeledtem«: Az Etűdök op. 18 közreadásának alternatívái a Bartók-összkiadásban”. In Kim Katalin (szerk.), Zenetudományi dolgozatok 2017–2018, 251–258. Budapest: BTK Zenetudományi Intézet.
Somfai László. „With or without the B-A-C-H Motive? Bartók’s Hesitation in Writing his First String Quartet” [A B-A-C-H motívummal, vagy anélkül? Bartók hezitálása első vonósnégyesének írása közben]. Studia Musicologia 60, 15–22.
2018
Lampert Vera. „A Gyermekeknek helye Bartók népdalfeldolgozásainak sorában”. In Gilányi Gabriella, Kiss Gábor (szerk.), Zenetudományi dolgozatok 2015–2016, 191–202. Budapest: MTA BTK Zenetudományi Intézet.
Móricz Klára. „Az üres lapok talánya Bartók Concertójának autográfjában”. In Gilányi Gabriella, Kiss Gábor (szerk.), Zenetudományi dolgozatok 2015–2016, 179–190. Budapest: MTA BTK Zenetudományi Intézet.
Vikárius László. „»Felnőtteknek«: Bartók Gyermekeknek című sorozatának kritikai közreadásáról”. In Gilányi Gabriella, Kiss Gábor (szerk.), Zenetudományi dolgozatok 2015–2016, 204–230. Budapest: MTA BTK Zenetudományi Intézet.
2017
Oppermann, Annette; Vikárius László. „A new star in the Henle firmament – Béla Bartók Complete Critical Edition”. https://www.henle.de/blog/en/2017/01/30/a-new-star-in-the-henle-firmament-%e2%80%93-bela-bartok-complete-critical-edition/
Oppermann, Annette; Vikárius László. „Ein neuer Stern am Gesamtausgabenhimmel – die Kritische Gesamtausgabe der Werke von Béla Bartók bei Henle”. http://www.henle.de/blog/de/2017/01/30/ein-neuer-stern-am-gesamtausgabenhimmel-%E2%80%93-die-kritische-gesamtausgabe-der-werke-von-bela-bartok-bei-henle/
2015
Somfai László. „A Bartók tematikus műjegyzék időrendi felépítésének problémái”. In uő, Kottakép és műalkotás: Harminc tanulmány Bachtól Bartókig, 339–353. Budapest: Rózsavölgyi és Társa.
Somfai László. „A szerzői előadás eltéréseinek szövegkritikai megjelenítése a Bartók Összkiadásban”. In uő, Kottakép és műalkotás: Harminc tanulmány Bachtól Bartókig, 415–422. Budapest: Rózsavölgyi és Társa.
Somfai László. „Diplomatikus átírás vagy kommentált fakszimile-közreadás? A Bartók Összkiadás módszertani dilemmái”. In uő, Kottakép és műalkotás: Harminc tanulmány Bachtól Bartókig, 323–338. Budapest: Rózsavölgyi és Társa.
Somfai László. „»Íróasztal, zongora között«: Bartók komponálási rutinjáról, vázlatai datálásáról”. In uő, Kottakép és műalkotás: Harminc tanulmány Bachtól Bartókig, 455–473. Budapest: Rózsavölgyi és Társa.
Somfai László. „Ötlet, koncepció, kompozíció, revízió Bartók műhelyében”. In uő, Kottakép és műalkotás: Harminc tanulmány Bachtól Bartókig, 365–403. Budapest: Rózsavölgyi és Társa.
Somfai László. „Tempó, metronóm, durata a pódiumművész-zeneszerző kottázásában”. In uő, Kottakép és műalkotás: Harminc tanulmány Bachtól Bartókig, 423–442. Budapest: Rózsavölgyi és Társa.
2014
Lampert Vera. „Népdalfeldolgozás-sorozatok rendezése: Fogalmazvány és végleges forma Bartók Húsz magyar népdalában”. In Kiss Gábor (szerk.): Zenetudományi dolgozatok 1978–2012, 265–280. Budapest: MTA BTK Zenetudományi Intézet.
2013
Vikárius László. „»Karóval jöttél, nem virággal«: A horror quotidiani Bartók művészetében”. In Berlász Melinda, Grabócz Márta (szerk.), Tanulmánykötet Ujfalussy József emlékére: Tanulmányok, emlékírások, hommage-ok, 263–269. Budapest: L’Harmattan.
2012
Büky Virág. „Bartók örökében: Pásztory Ditta, a »Bartók-interpretátor«”. Magyar Zene 50/3, 282–302.
Lampert Vera. „Előadási jelek és értelmezésük Bartók népdalfeldolgozásaiban”. In Szalay Olga (szerk.): Tükröződések: Ünnepi tanulmánykötet Domokos Mária népzenekutató-zenetörténész tiszteletére, 699–724. Budapest: L’Harmattan.
Pintér Csilla Mária. „The Music of Words in Béla Bartók’s Twenty-Seven Choruses” [A szavak zenéje Bartók Béla Huszonhét kórusművében]. Studia Musicologica 53/1–3, 141–152.
Somfai László. „Kritikai kiadás – megjegyzésekkel az előadónak”. Magyar Zene 50/1, 55–78.
Somfai László, „The Béla Bartók Thematic Catalog in Progress” [A készülő Bartók Béla tematikus műjegyzék]. Studia Musicologica 53/1–3, 21–40.
Vikárius László. „Bartók’s Bulgarian Dances and the Order of Things”. Studia Musicologica 53/1–3, 53–68.
Vikárius László. „»Kanásznóta« és »Kanásztánc«: Bartók: Gyermekeknek, II. füzet, XXXIX és XLII”. In Szalay Olga (szerk.), Tükröződések: Ünnepi tanulmánykötet Domokos Mária népzenekutató-zenetörténész tiszteletére, 725–749. Budapest: L’Harmattan.
Vikárius László. „Két ajándék – Bartóktól: Adalékok a zeneszerző portréjához”. In Ittzés Mihály (szerk.), Részletek az egészhez: Tanulmányok a 19. és 20. század magyar zenéjéről: Emlékkönyv a 80 éves Bónis Ferenc tiszteletére, 220–231. Budapest: Argumentum, Kodály Archívum.
2010
Vikárius László. „»Mourning Song« and the Origins of Bartók’s Arrangements of Slovak Folk Songs »for Children«”. In Marta Hulková (szerk.), Musicologica Istropolitana VIII–IX, 91–120. Bratislava: Univerzita Komenského, Filozofická fakulta, Katedra hudobnej vedy.
2009
Vikárius László. „A »Bartók-pizzicató«-ról, egy különös akkordról és A csodálatos mandarin kéziratairól”. Muzsika 52/8, 8–11. és 52/9, 31–35.
2006
Lampert Vera. „Bartók és a népies műdal: Egy korai dalciklus forrásairól”. Muzsika 49/3, 25–28.
Somfai László. „Zenei életmű-összkiadások: À propos Bartók”. Holmi 18/8, 1052–1061.
Vikárius László (közr.). Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára, opus 11, 1911: Autográf fogalmazvány. Budapest: Balassi, MTA Zenetudományi Intézet.
2005
Lampert Vera, Vikárius László. Népzene Bartók műveiben: A feldolgozott dallamok forrásjegyzéke: Magyar, szlovák, román, rután, szerb és arab népdalok és táncok. 2., javított és bővített kiadás CD-melléklettel. Budapest: Hagyományok Háza, Helikon Kiadó, Néprajzi Múzeum, Zenetudományi Intézet.
Vikárius László. „Zu einer kommentierten Edition des Briefwechsels zwischen Bartók und der Universal Edition”. In Helmut Loos, Eberhard Möller (szerk.), Musikgeschichte in Mittel- und Osteuropa: Mitteilungen der internationalen Arbeitsgemeinschaft an der Universität Leipzig, 10. kötet, 99–108. Leipzig: Gudrun Schröder.
2004
Lampert Vera. „Egy népdalfeldolgozás-ciklus keletkezéséről. Bartók Nyolc magyar népdalának kéziratos forrásai”. Magyar Zene 42/3–4, 431–445.
2003
Lampert Vera. „A Bartók–Kodály Magyar népdalok második kiadása”. In Richter Pál és Rudasné Bajcsay Márta (szerk.): Zenetudományi dolgozatok 2003, II. kötet, 375–384. Budapest: MTA Zenetudományi Intézet.
2000
Somfai László. Bartók Béla kompozíciós módszere. Budapest: Akkord.
1998
Somfai László. „Bartók tematikus műjegyzék: Minta és problémák”. Magyar Zene 37/1, 69–90.
1995
Somfai László. „Why Is a Bartók Thematic Catalog Sorely Needed?” [Miért van fájdalmasan nagy szükség egy Bartók tematikus katalógusra?]. In Peter Laki (szerk.), Bartók and His World, 64–78. Princeton: Princeton University Press.
1993
Móricz Klára. „New Aspects of the Genesis of Bartók’s Concerto for Orchestra: Concepts of ‘Finality’ and ‘Intension'”. Studia Musicologica 35/1–3, 181–219.
1991
Somfai László. „A Bartók-hangfelvételek művészi jelentősége”. In Bartók zongorázik 1920–1945, lemezkísérő füzet, 20–27. Budapest: Hungaroton, HCD 12326–31.
1988
Somfai László. „A 4. vonósnégyes genezise: Bartók és a kottapapírok”. Magyar Zene 29/3, 324–332.
1987
Somfai László (közr.). Bartók Béla fekete zsebkönyve: Vázlatok 1907–1922. Budapest: Editio Musica Budapest.
1985
Szabó Miklós. Bartók Béla kórusművei. Budapest: Zeneműkiadó.
1984
Somfai László. „Kompositionsprozess und Quellenlage bei Bartók” [Kompozíciós folyamat és forráshelyzet Bartók esetében]. Österreichische Musikzeitschrift 39/2, 65–77.
1981
Somfai László. „Kézirat és Urtext: A Bartók-művek forrásláncai”. In uő, 18 Bartók-tanulmány, 31–71. Budapest: Zeneműkiadó. 2. kiad. Editio Musica Budapest, 2014.
1969
Somfai László. „Bartók egynemű kórusainak szövegforrásairól”. In Bónis Ferenc (szerk.), Magyar zenetörténeti tanulmányok Szabolcsi Bence 70. születésnapjára, 359–376. Budapest: Zeneműkiadó.